Kedves Látogató!

Az oldal egyenlőre fejlesztés alatt van de hamarosan kész lesz...

Az oldalon számos kérdés van, később még más extrával is bővül. Mint gyűjtő egy olyan oldallal szeretnék szolgálni mely segít eligazodni minden érdeklödő számára. Számos olyan kérdés van ami pont egyszerűségéből adódóan nyilvánvalónak tűnik, de a természet erre sokszor rácáfol. Sok ilyen és ehhez hasonló kérdés kerül alább megválaszolásra amihez kellemes olvasást kívánok!

Induljunk az utazásra egy ismeretlen világba!

-Kezjük a legfontosabb kérdéssel:

Kézbevéve egy ismeretlen darabot hogyan lehet megállapítani a morfólogiai jegyek alapján, hogy ez a Csigák (Gastropoda) vagy esetleg a Kagylók (Bivalvia) osztály tagja-e? 

A válasz pofonegyszerűnek tűnik, hiszen csak rá kell nézni mindenki látott már csigát és kagylót. Ennyire azért természetes nem egyszerű, de előszöris nézzük a morfológia definiciójukat

Kagyló: 

Csiga:

 

Rendszerezésük: 

Linné nevezéktana és az egységesség megteremtése.

Ki is volt Linné és mi ez az egész nevezéktani rendszer? 

Történelmük röviden: 

 

-Csigákról és kagylókról egy kis bevezető!

 Az első csigák és kagylók megjelenése a Földön körülbelül 550-600 millió évvel ezelőttre tehetők. Amiből látszik, hogy elég régen kezdődött ezeknek az élőlényeknek a pályafutása. Ez idö alatt rengeteg mindenben változtak, az állatvilág egyik legnagyobb plaszticitású csoportja a csigák

 

 

Szerepük az idők során:

Voltak-e bármilyen hatással vagy szerepük volt-e a történelmünkben illetve ebből a szerepből mi maradt meg mostanra és miben lett más? 

Linné kialakított egy olyan rendszert, mely sikeres megoldással szolgált az addig felmerült problémákra. A két fő probléma az volt, hogy egyik élőnyelv szókészlete sem elég nagy ahhoz, hogy minden fajnak lehessen nevet adni és nyelvjárásonként nem volt ugyanaz, tehát az egésznek nem volt egy egysége. A kettős nevezéktan, vagy más néven binominális nomenklatúra erre a két problémára jelentett megoldást. Ebben a rendszerben a csigák és kagylók kapnak egy-egy tudományos nevet (a tudományos név első tagja jelzi hogy az adott faj melyik nembe tartozik, a második tag pedig a fajra jellemző név) Ez az egyik hatalmas előnye, hogy a jövőben felfedezett fajok is kaphatnak nevet,mert ez a rendszer végtelen sok tudományos nevet kínál. Másik előnye, hogy ezek a tudományos nevek függetlenek mindenfajta nyelvjárástól és anyanyelvi eltéréstől. A kettős nevezéktan leírása először az 1753-as megjelenésű Species Plantarum-ban volt, mely Linné egyik legnagyobb műve.

Besorolás:  

Megismertük már a rendszerezés alapjait. Tudjuk hogy egy kagyló miben különbözik egy csigától, de mit lehet tenni egy olyan esetben ha két csigával találkozunk szembe egy tengerparti séta során? Miben különbözik csiga és csiga? 

Területek:

Természetesen léteznek csillagászati árakon elkelő csigák és kagylók is ritkaságuk miatt vagy éppen azért mert rízslisztből készültek. Meglepő, de létezik rízslisztből készült csigaház koppintás is ugyanis Kínában a 18-19. században minden formában probálták az igen karakteres szépségű és régen ritkaságnak számító Kínai lépcsős csigát(Epitonium Scalare) hamisítani, mert annyira ritkának számított, de mostmár a csigákról készült hamisítványok fennmaradt darabjaiért kinálnak oly összegeket amiket régen az eredeti darabokért kínáltak, de azok az évek során megszaporodtak, a hamisítványok viszont igazi ritkaságnak zámítanak, bár ezek nagyon ritka esetek nem is igazából jellemző, de itt említést kell tennünk egy sokkal hétköznapibbnak számító kifejezésről a freak csigákról hiszen pont ez a kis szócska amivel fémjelzett daraboknak az ára tízszer vagy többször annyiért kel el mint egy átlagos darab. Mint az oldal látogatója jogosan merülhet fel benned a kérdés hogy mégis mit tudhat az, hogy egy darab ennyivel drágábban keljen el. Hát azt hogy különleges. Különleges mert növekedési hibás(pl:kitülemkedés vna a vázon) vagy esetleg a hozzá hasonló fajtájúakhoz képes más szine van vagy méretben mutat abnormalitást vagy éppen hogy jobbra csavarodik a háza mint az ellentétes csigának(Busycon Contrarium), csak neki az a normális forma, de létrehozható emberi beavatkozás által is, mint a tengerbe bedobott szeméten metelepedő kagylók vagy a kagylógyűjtő csigákon(Xenophora) megragadó üvegdarab vagy akármilyen szemét.

Szárazföldi vs. tengeri.

Tényelg annyi lenne csak az eltérés, hogy más az élőhely vagy esetleg más differencia is van? 

 

Erre könnyű választ adni. Természetesen azok a darabok, amik az ember tetszését váltják ki, hiszen mi másért van az emberben a gyűjtés vágya, minthogy olyan darabok büszke tulajdonosa legyen amiket szeret! Kezdetben nyílván a gyűjtemény azokból a darabokból fog fennállni amiket egy tengerpati séta, vagy nyaralás során összegyűjtünk, viszont ahogy komolyabban elakarunk ezzel kezdeni foglalkozni ki kell gondolni, hogy mi legyen a gyűjtemény "fő csapás íránya" , vagyis miszerint akarjuk a gyűjteményt felépíteni és  erre  mennyi pénzt tudunk szánni, ami hazánkban az erős tenger hiány miatt igen komoly szempont, mert sok darabot csak külföldről lehet berendelni igen borsos áron! Én személy szerint Szárnyascsigákat(Strombidae) és hazai vizekben megtalálható csigákat gyűjtök főleg, mert a szárnyascsigák nagyon változatos család a gyűjtök által nagyon szeretett jellegzetes nyúlványokkal rendelkező háza nagyon szép gyűjteményt teremt, plusz ezek a darabok kisebb utánjárásokkal Magyarországon is elérhetők. A magyar csigák meg területi gyűjtemény mellyel egy adott vizfolyás vagy tó élővilágát lehet jobban megismerni. Igaz a magyar fajok nem annyira szinesek és külnlegesek, mint a trópusi fajok színkavalkádjának sokasága, de mégis van egy- két faj ami nagyon szép pl: Folyami fiallócsiga(Viviparus contectus), vagy a nagyon jellegzetes és törékeny házú Nagy mocsáricsga(Lymnaea Stagnalis) és ezzel hazánk élővilágába is lesz egy betekintése a gyűjtőnek.

Kifejezések mellyel egy érdeklödő könnyen szembetalálhatja magát:

FREAK,Bentosz,classis,ordo,familia,

Mint minden más területen nyilván itt is érdekességekből nincs hiány a legnagyobb legdrágább legritkább és hasonló rekordok

Tengerek védelme és környezetük megóvása

Gyűjtési útmutató és segítsége egy gyűjtemény kialakításához

Természetesen azt ami megtetszik. Ezt így könnyű mondani, de van egy két dolog amit figyelembe kell venni a gyűjtésnél. Elsőként azt, hogy az összes korall és számos csiga és kagylófaj gyűjtése és határon áthozatala tilos ritkasága miatt! Ezeket vegyük figyelembe ha nem szeretnénk egy nyaralásból igen magas összegű büntetéssel hazaérkezni. Emellett fontos, hogy mértékkel gyűjtsünk! Nem a tenger kirablása a cél, úgyhogy mindig figyeljünk miből mennyit akarunk hazavinni! Ezeket figyelembe véve márcsak az elképzeléseink szabhatnak határt, hogy milyen gyűjteményt állítunk össze! Lehet a gyűjteményben csak csiga vagy csak kagyló, de lehet családspecifikus vagy területspecifikus is. Ez még egy tengerparti területen is nehéz, nemhogy hazánkban! Én úgy gondolom legszerencsésebb azt gyűjteni ami tetszik. Így nem lesz kevesebb a gyűjtemény értéke, sőt még színesebb és változatosabb lesz. 

Pár szóban a gyűjteményemről és mióta gyűjtök mi a cél 

Abban a pillanatban, hogy a darabok birtoklása nem pénz szerzési célból vannak, hogy jópénzért utána továbbadjunk rajta, hanem azért mert szeretjük őket, mert sokszor órákat töltünk el azzal a tűző napon, hogy egy jó leégés melett pár szép darabot begyűjtsünk: Később ezekről minél többet megakarunk tudni, mert az embernek csillapíthatatlan a tudásszomja a világuk iránt, akkor lehet mondani hogy gűjtök vagyunk! Amikor egy darabot megfogva kiváncsiság fogja el az embert, "Ez a darab mi is?", "Hogyan lett ilyen a háza?" akkor éérezhetjük gyűjtőnek magunkat. Ez szerintem életkortól, gyűjtemény méretétől független az hogy ki gyűjtö és ki nem! Csak a hozzáállás ami számít!!

Az első lépéssek egy gyűjtemény kialakításához

Aki itthon akar ennek a hobbinak élni az ugyanúgy rettentő nehéz feladatra vállalkozott, mint velem együtt jópáran kis hazánkban. Kevés magyar szakirodalmi kőnyv szól a tengerek világáról, így főleg az angol szakirodalmi kőnyvek nyújthatnak segítséget. Az internet nagypn hasznos hiszen mindent megtalálhatunk rjta, ám ezeknek az egyes információknak a hitelessége nincsen garantálva. Így az internetről szerzett információkat minden esetben óvatosan kezeljükk és mindig járjunk utána kőnyvekben. hogy helyes-e. 

Amikor már a gyűjtemény tetemessebb méreteket ölt

Elöszőr is megkell mondani hogy ez a darab csiga-e vagy kagyló amit idővel könnyedén el lehet sajátítani és rátérhetünk a határozás csodálatos feladatára, mely nagyon sok munkával jár, ugyanis pontos meghatározást csak megfelelő szakirodalommal lehet sikerre vinni, de kezdetnek érdemes család színten besorolni a darabokat! Aközben is az ember megismeri az adott családra jellemző jegyeket és egy sokkal áttekinthetőbb gyűjteménnyel fog rendelkezni. Amikor a családszintű besorolás már nem elég az ember elkezd kutatni hogy a családon belül mi is a pontos neve ennek a csigának és milyen helyről származhat! Ez egy hosszadalmas munka de mindenképp megéri annak aki ezt tényleg komolyan gondolja!

 tisztitás begyűjtés tartósítás védelem

 

Addig is elérhetőségem bármilyen kérdésben(katalógizálás vagy bármi más):hungaryshells@gmail.com :)

 

 

Oldal: Hogyan működik a HuPont.hu weboldalszerkesztő és honlap?
Csigák és Kagylók: A tengerek ismeretlen világának ékkővei - © 2008 - 2024 - tengericsigakkagylok.hupont.hu

Ingyen weblap készítés, korlátlan tárhely és képfeltöltés, saját honlap, ingyen weblap.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat